Az underground a formabontás művészete. Koncepciója: a dekonstrukció. Tagadja az örök érvényűnek vélt igazságok, a zsinórmérték, a „morális tények” létjogosultságát. Törekvése nem a rend, hanem a káosz felé irányul: a kaotikus állapotok létrehozásával és felmutatásával a meglévő konstrukciók mulandóságára és egyben egyszeriségére emlékeztet. Az underground aszimmetriával, disszonanciával érvel, melyek az ember állandó, belső szorongásával harmonizálnak.

Ebben a témafelvetésben Havasréti József: Alternatív regiszterek – a kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban c. munkájára szeretnék reflektálni.

A monopóliumnak alávetett tömegkultúra mindenütt azonos, és lassan kirajzolódik csontváza, a monopólium által fabrikált fogalmi váz.

/Horkheimer-Adorno/

A két dühös, német kulturalista – Horkheimer és Adorno – koruk jelenségeit egy esztétikai megközelítéssel értelmezték. A meghaladottnak vélt elméletek a kapitalizmusról, tükröt tartanak a kortárs társadalom felé is. Elevenítsük fel magunk előtt a tömegesedés gomolyfelhőit a szürke blokkok fölött.